ELLÁTÁS, GONDOZÁS-NEVELÉS MEGVALÓSULÁSA A CSALÁDI NAPKÖZIBEN

Amint azt a Fülemüle családi napközi minőségpolitikájában megfogalmaztuk, célunk a gyermekek testi, szellemi- és lelki egészségének megőrzése.

Az egészséges életmód alakításához hozzátartozik a helyes táplálkozás és a megfelelő testmozgás, valamint -higiénia. Azon túl, hogy - az élelmezés címszó alatt fentebb leírt módon - egészséges ételeket kínálunk a gyermekeknek, meg is tanítjuk nekik, ez miért fontos. Alapvető a WC-használat utáni, és az étkezés előtti és utáni kézmosás. Ebéd után fogat mosunk, már a legkisebbekkel is. Figyelünk a megfelelő folyadék utánpótlásra is, különösen azoknál a gyerekeknél, akik keveset isznak. Biztosítjuk a gyermekek mozgás-igényének kielégítését, játékos formában testnevelő órákat is tartunk. A nap nagyobbik részét igyekszünk a szabad levegőn tölteni, az étkezések többségét is ott fogyasztjuk el, ha az idő engedi.

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció elősegítésére egyik eszközünk a közös zenélés, éneklés. Ezen túl játszunk szerepjátékokat, bábozunk, beöltözünk, mesélünk, és sokat beszélgetünk a gyerekekkel.

A megismerési folyamatok fejlődésének segítése gyakorlatilag egyfolytában zajlik, szinte minden tevékenységgel újabb és újabb ismeretekkel gyarapodnak a gyermekek; a különböző életkorúaknak pedig kinek-kinek a maga szintjén adjuk át az ismereteket, illetve bővítjük azokat.

A Fülemüle családi napközi napirendje a játék, foglalkozások és a szabad levegőn töltött idő tekintetében változhat némileg, az étkezések és a pihenőidő azonban állandó. A gyermekek életében a rend és a rendszeresség fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni. A napok állandóan visszatérő ritmusa, a rend, a megszokás a biztonságot jelenti a gyermekeknek, az időt felfogni még nem képes kicsik számára ez a kapaszkodó. Reggel érkezéstől 9 óráig kapnak reggelit azok, akik otthon nem ettek (vagy még éhesek). Jó idő esetén (különösen nyáron) már a reggelit kint kapják a teraszon. Általában reggeli után történik az irányított foglalkozás, közös zene, ének, tánc, vagy valamilyen alkotó tevékenység (rajz, színezés, festés, gyurmázás, stb.). Háromnegyed tíz -tíz órakor kapnak a gyermekek gyümölcsöt. Télen legkésőbb a tízórai után kimegyünk a kertbe, nyáron pedig maradunk, de erős napsugárzás esetén legkésőbb 11-kor bemegyünk a házba. Fél 12 órakor ebédelünk.

A délutánra nem maradó gyerekekért ebéd után, dél-negyed egy körül jönnek, közben a többieket készítjük az alváshoz (ebéd utáni kézmosás, fogmosás, WC-zés, pelenkacsere, melegebb ruhadarabok levétele/átöltözés). Alvás előtt mesélünk a gyermekeknek, aztán csendben, alkalmanként valami lágy zenére (pl. Mozart) elalszanak. Fél 3 körül ébredeznek, legkésőbb 3-kor mindenki felkel, és ekkor tálaljuk nekik az uzsonnát. Uzsonna után néha szoktunk még valamilyen alkotó tevékenységet végezni, illetve szabad játék van, jó idő esetén mindez a kertben.

Ünnepeljük a gyermekek név- és születésnapját, valamint a következő népi- illetve vallási ünnepeket tartjuk: Szent Márton nap; Mikulás; Advent; Farsang; Húsvét; Anyák napja; Gyermeknap; Pünkösd.

Az ünnepek előtt a gyermekekkel az adott ünnep/hagyomány lényegéről beszélgetünk, kézműves munkákat készítünk az alkalomhoz illően, mondókákat, verseket, dalokat tanulunk, a foglalkoztató termet az évszaknak és ünnepnek megfelelően díszítjük, stb.

A gyermekek tevékenységének szervezése a Fülemüle családi napköziben

(Részlet Treerné Windisch Mária dolgozatából)

A gyermekek napirendjének, tevékenységének szervezése kulcskérdés a családi napköziben. Amikor az ember csak a saját családjával van otthon, például egy fárasztó hét utáni hétvégén, könnyen hagyja a napot „szétfolyni" - ami igazából nem szerencsés. Amikor azonban négy-öt kisgyermekkel vagyok egyedül egész nap, mindenkinek szükséges és hasznos egy betartható napirend. Nem csak a gyerekeknek támpont és kapaszkodó, de nekem, mint gondozónak is rengeteget segít, amikor alaposan végiggondolt, jó előre megtervezett tevékenységekkel tudom a gyerekeket lekötni a megszokott napirend kereteiben.

Dolgozatomban kitérek a rendszeresség fontosságára a gyermekek életében, az általam tervezett napirendre, heti tevékenységekre, ünnepeinkre.

A dolgozatírásra való előkészület során a tanfolyamon hallottakon túl segítségemre volt egy jól működő budaörsi családi napköziben töltött néhány nap, az ott dolgozókkal való beszélgetések, valamint az egyik helyi bölcsőde családi napközihez hasonlóan működő játszóházának vezetőjével készített interjú a napirendjüket illetően. Ezeken túl a dolgozatba beleszőttem a saját gyermekeim, és mások gondozása-nevelése közben szerzett tapasztalataimat.

REND ÉS RENDSZERESSÉG A GYERMEKEK ÉLETÉBEN

A rend, a rendszeresség minden ember életében fontos dolog, a gyermekek számára pedig rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy bizonyos tevékenységek nagyjából azonos időpontban, valamiféle rendszerességgel jelenjenek meg mindennapjaikban. A rendszeresen ismétlődő dolgokat, melyek mindig ugyanolyan sorrendben követik egymást, hamar megszokják a gyermekek, és az ismétlődés megnyugtatja őket, biztonságot jelent számukra. Már az egész fiatal csecsemők képesek megtanulni az édesanyjuk által kialakított „szertartásokat", azok időbeni sorrendjét, és ha ebben valami zavar jelentkezik (például az esti fürdetés után mindig szokásos babamasszázs elmarad), nyugtalanok lehetnek. A már beszélni tudó kisdedek akár maguk figyelmeztetik az őket gondozó személyt, ha valami általuk megszokott dolgot elfelejt (például a délutáni alvás előtt biliztetni a gyermeket). A kisgyermekek az idő fogalmát még nem ismerik, semmit sem mond számukra, ha perceket, negyed- vagy félórákat, vagy hasonlót emlegetünk. A megszokott napirend az egyetlen kapaszkodó, mely viszonyítási alap is lehet számukra. Azt például nem értik, hogy „fél óra múlva kimegyünk a kertbe", de azt már igen, hogy „most elpakoljuk a játékokat, megesszük a barackot (tízóraira), és utána kimegyünk a kertbe".

A helyesen kialakított napirend biztonságot teremt a gyermek számára, kiszámíthatóságot ad, és segíti a kicsik önállósodását. Például amikor tízórai után azt mondom, „most kimegyünk a kertbe", egy idő után már maguktól indulnak a fürdőszobába vécézni, majd onnan az öltözőbe cipőt venni.

Az étkezések és az ebéd utáni pihenés (alvás) ideje feltétlenül azonos, ezek adják a napirend kereteit. Az étkezések közötti időszakokban folyik a játék, illetve egyéb irányított foglalkozás. Ezek is bizonyos rend szerint alakulnak. Például reggeli és tízórai között tartunk valamilyen irányított foglalkozást, mikor még frissek a gyerekek, a tízórai és az ebéd között, mikor már egyre álmosabbak, folyhat a szabad játék (ha viszont túl fáradtak, vagy kezdenek túlpörögni, ebéd előtt egy közös meseolvasás segíthet lenyugtatni őket). Ugyanakkor ezeknél a tevékenységeknél kellően rugalmasak is vagyunk, és esetenként alkalmazkodunk a gyermekek aktuális állapotához vagy más körülményhez. Ha például elterveztük, hogy egy borús novemberi délelőtt papírból készítünk állatfigurákat, kiszínezzük és hurkapálcára ragasztjuk őket, de közben odakint nagy pelyhekben elkezd hullani a hó, félre tudjuk tenni a tervezett tevékenységet, és kimegyünk a gyerekekkel. Ha pedig a kicsik bevonásával, bábokkal egy mesét terveztünk együtt eljátszani, de valamilyen fronthatás miatt nyűgös, nehezen kezelhető a társaság, eltérünk az eredetileg tervezett tevékenységtől, és valami olyat választunk, melyben kevesebb koncentráció vagy együttműködési készség szükséges a részükről.

Az étkezések és a pihenőidő -melyek a gyermekek alapszükségleteit hivatottak kielégíteni- tekintetében tehát mindig következetesek vagyunk, a játék és egyéb tevékenységek tervezéséhez viszont kellő rugalmassággal állunk hozzá.

NAPIREND

A napirend tervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek igényeit és szükségleteit, mely részben életkoruktól is függ. Ha például egy év alatti csecsemőt is gondozok a családi napköziben, aki még naponta kétszer (vagy többször) alszik, ehhez biztosítanom kell számára a megfelelő kereteket. Ha kizárólag ilyen kicsikkel foglalkozom (ami bizonyára nem szerencsés, a gyermekek szempontjából sem), akkor a családi napközi napirendjébe be kell iktatnom egy délelőtti és egy délutáni pihenőidőt (alvásidőt), és az ebédet is ehhez mérten kell időzíteni. Egy év feletti gyermekek már rászoktathatók a napi egyszeri alvásra, egy viszonylag korai ebéd után. Most például a kis óvodásokkal fél 12-kor ebédelünk, szeptembertől viszont főleg egy-másfél éves gyermekek jönnek majd a Fülemüle családi napközibe, ezért gondolkodom rajta, hogy - amennyiben úgy látom, a gyermekek már nagyon elálmosodnak -, korábbra, akár 11 órára időzítem az ebédet. Ha a legtöbb gyermek már csak egyszer alszik napközben, de van a csoportban olyan fiatal csecsemő, aki többször aludna, őt a nagyobbik foglalkoztató mellett egy külön helyiségben, rácsos ágyban le tudom fektetni, ahol nem zavarja a többiek játéka, de ahol elég közel van ahhoz, hogy gyakran ránézhessek, illetve meghalljam, ha felébredt.

A Fülemüle családi napközi napi időbeosztását a következő táblázat tartalmazza:

Természetesen a gyermekek szükségleteihez mérten rugalmasak vagyunk sok tekintetben. Például ha valamilyen rendkívüli ok miatt egy gyermeket már reggel hétre behoznak úgy, hogy otthon nem kapott reggelit, akkor nem éheztetjük fél kilencig, hanem érkezése után, az ügyeleti időben is kaphat reggelit. Egy átlagosnál jóval nagyobb alvásigénnyel rendelkező gyermeket pedig, ha a többi gyermek ébredezése vagy játéka nem zavarja, a szülő hozzájárulásával hagyhatunk tovább aludni (ha például a szülők munkarendje miatt otthon későn vacsoráznak, sokáig fent vannak, és ez az egyetlen időszak, amelyet gyermekükkel együtt tudnak tölteni a hétköznapokon, és emiatt kifejezetten jó, ha a gyermek délután későn ébredt, és este még fent bír maradni egy ideig). Ilyen esetben ügyelni kell arra, hogy a tovább alvó gyermeket a foglalkoztató szélén, vagy ha lehetséges, a másik szobában altassunk, hogy ne szaladgáljon át rajta a többi, már ébren lévő gyermek.

Az idő nagy részét igyekszünk a szabad levegőn tölteni. A foglalkoztatóból nyíló, fából készült óriási teraszon van lehetőség a kisasztaloknál az étkezések és egyes alkotó tevékenységek lebonyolítására. A terasz fedett részére enyhe eső esetén is kiülhetünk. Ősszel és kora tavasszal, mikor reggel még sokáig nedves, harmatos és hűvös a pázsit, a teraszon játszhatunk. A délelőtti napirend télen és nyáron részben fordított a szabad levegőn töltött idő tekintetében. Míg nyáron már a reggelit is odakint fogyasztjuk el, és nagyon erős napsugárzás esetén legkésőbb a tízórai után valamivel megyünk be, addig télen éppen fordítva; bent a házban reggelizünk, és ha túl hideg vagy nagyon rossz idő van, megvárjuk a tízórait, és csak utána megyünk ki a kertbe játszani.

HETI TERVEK

Sok minden hasznos és érdekes, élvezetes tevékenységet kívánunk végezni a gyermekekkel a Fülemüle családi napköziben, de nem szeretnénk szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a hat év alatti kisgyermekek legfontosabb tevékenysége a játék. Ezért a szabad játékon túl a többi, irányított foglalkozást, fejlesztő tevékenységet is igyekszünk játékos formában folytatni a gyermekekkel, és kizárólag olyan módon, hogy az a gyermekeknek ne legyen túlságosan megerőltető vagy fárasztó. A következő fix elfoglaltságokat tervezzük a gyerekekkel hétről hétre, rendszeresen végezni: torna, kézműves foglalkozások, hittan (játékos bibliaóra), természet-ismeret, ének-zene, környezetvédelem. A következőkben röviden kifejtjük, a felsorolt tevékenységek alatt mit értünk (hogyan és milyen időpontban, rendszerességgel).

Torna: Azon túl, hogy biztosítjuk a gyermekek mozgás-igényének kielégítését, játékos formában testnevelő órákat (vagy inkább perceket) is tartunk heti két alkalommal; hétfőn és csütörtökön, még a reggeli előtt. Mivel úgy néz ki, most szeptembertől főleg az egy és két év közötti korosztály képviselteti majd magát a Fülemüle családi napköziben, ezek a testnevelő órák inkább a gyermekek számára észrevétlenül irányított nagymozgásos játékok lesznek. Például egymás után menetelünk az „Aki nem lép egyszerre" kezdetű nótát énekelve, majd az ének befejeztével masírozunk tovább, de most azt játsszuk, hogy mind óriások vagyunk, és megpróbáljuk a kezünkkel elérni a foglalkoztató mennyezetét (illetve az arra felfüggesztett dekorációt; ősszel például papírból kivágott és kiszínezett faleveleket, méhecskéket), stb.

Kézműves foglalkozás: Pillanatnyilag a három-öt évesekkel nagyszerű dolgokat tudunk készíteni, ügyesen rajzolnak, színeznek, ollóval kivágnak egyszerűbb formákat, stb. A Fülemüle családi napközibe ősztől várható kisdedekkel a szabad rajz (firkálás), illetve leginkább a gyurmázás valósítható meg a kézműves foglalkozások közül. Festeni is nagyon szeretnek az ilyen korúak, és a nagyobbak közülük meg is nevezik, amit festettek, de gyakorlatilag önálló formák vagy színek nemigen jelennek meg az alkotásaikban, legszívesebben kifestik az egész rendelkezésükre álló felületet. A Fülemüle családi napközi kertjében több négyzetméteres „rajzoló fal" áll a gyermekek rendelkezésére, melyre krétával szabadon rajzolhatnak. Ezt már az egész kicsik is örömmel végzik. Terveink között szerepel a foglalkoztató terem, vagy esetleg az előtér falának egyik részét táblafestékkel lefesteni, hogy arra a kicsik szabadon rajzolgathassanak krétával. Ezt persze még nem neveznénk kézműves foglalkozásnak. A nevesebb alkalmakra készített kézműves alkotásokat a gondozónőknek kell el(ő)készíteni, és a legkisebbekre csak a legegyszerűbb munkarészeket hagyni - ez is óriási sikerélmény lehet számukra. Például hajtogatunk egy karácsonyi képeslapot, beleragasztunk egy zöld kartonból kivágott fenyőfát, színes papírokból kivágunk kisebb díszeket (gömböket, szaloncukrokat), a fenyőt bekenjük ragasztóval (stift használatakor kevésbé maszatolják magukat össze a kicsik), és a gyermekekre azt bízzuk, hogy a karácsonyfadíszeket kedvük szerint felragasztgassák a fára. Háromdimenziós hatású virágot is készíthetünk velük, melyből a virágot mi rajzoljuk meg, lehetőleg minél nagyobb szirmokkal, és ez utóbbiakra színes papírzsebkendőből gyúrt pici gombócokat ragaszthatnak a kicsik.

A kézműves foglalkozásokat nem kötnénk határozott időpontokhoz vagy napokhoz. Lehetőleg minden nap engedünk valami alkotó tevékenységet (például a legegyszerűbb, hogy szabadon rajzolgathatnak a gyerekek), neves alkalmakra és az egyes évszakokhoz készítünk tárgyakat (ajándékot, dekorációt), de ezeket a tevékenységeket a gyermekek állapotához és a külső körülményekhez igazítjuk. Amikor például az egész csoport nyűgösebb, nem erőltetjük a bonyolult kézműves foglalkozást (bár egy vidám só-liszt-gyurmázás jót tehet), a hosszú, szüntelenül esős őszi napokon pedig értelemszerűen több kézműves tevékenységre nyílik módunk.

Hittan: Minőségpolitikánkban megfogalmaztuk, hogy a gyermekek testi- és szellemi egészségén túl lelki egészségükhöz a Fülemüle családi napközi keresztény értékrenden alapuló, emberszerető, derűs, szeretetteljes lelkiségével, légkörével járul hozzá. A Fülemüle családi napközi keresztény mibenléte azon túl, hogy szeretetteljes lelkiségével átszövi a mindennapokat, két konkrét tevékenységben nyilvánul meg; az étkezések előtti imában, és a hittanórában, melyet talán találóbb játékos bibliaórának nevezni. A kisgyermekek szintjén ez annyit jelent, hogy az ő nyelvükön mesélünk nekik történeteket a Bibliából (pl. Noé bárkája, Jézus születése - Betlehemi királyok stb.). Ez egyébként világnézettől függetlenül is hozzátartozik az alapműveltséghez, és a gyermekek felvételénél nem szempont, hogy ők is keresztények legyenek. Hittant minden héten szerdán tervezünk tartani a reggeli és a tízórai között, de ez nem azt jelenti, hogy hetente újabb és újabb történetet kell hallaniuk, hanem többször ismételjük, felelevenítjük, eljátsszuk ezeket.

Természet-ismeret: Nem tervezünk kifejezetten természet-ismeret órákat tartani, viszont törekszünk arra, hogy a gyermekek figyelmét felhívjuk, és érdeklődését felkeltsük a teremtett világ csodái iránt. Igazából a legtöbb gyermekben ösztönösen ott van ez az érdeklődés, kíváncsiság, mi pedig szeretnénk érdeklődésükre számukra érthető és élvezhető módon reagálni, ismereteiket folyamatosan bővíteni. A kertben fellelhető tücskök, bogarak világától a növényvilág ezer csodájáig sok mindent szeretnénk velük megismertetni. Mivel a családi napközi vezető első szakmája szerint kertészmérnök, a füvektől a fákig, a csírázástól a gyümölcsérés folyamatáig sok mindent tud tanítani a gyermekeknek, természetesen az ő szintjükön. Tervezzük, hogy minden évszakban legalább egyszer ellátogatunk a Budai Arborétumba, mely kocsival negyed óra, és egyetlen BKV buszra felszállva (melynek megállója a családi napközitől pár percre található) fél-háromnegyed óra alatt megközelíthető.

Ének-zene: A keresztény lelkiségen túl a Fülemüle családi napközi mindennapjait átszövi a zene. Rengeteget énekelünk és zenélünk a gyerekeknek és a gyerekekkel, mely azon túl, hogy kiváló szórakozás és örömforrás számukra, sokoldalúan fejleszti is őket (pl. ritmusérzék, memória, értelmi- és érzelmi intelligencia, jobb- és bal agyfélteke működése területén). A természet-ismerethez hasonlóan nem kívánunk egy kifejezett napot vagy órát erre a célra kijelölni, hanem gyakorlatilag minden nap végezzük ezt a tevékenységet. Mivel a családi napközi vezetője több hangszeren játszik (zongora, furulya, fife, fuvola, gitár), ezeket közelebbről is be tudja mutatni a gyermekeknek, a többi hangszert pedig a zenehallgatáson és egyéb vizuális eszközökön keresztül tudja velük megismertetni. A gitárral kísért éneklést pedig kifejezetten élvezik a gyermekek. A családi napköziben ritmushangszer-készlet is rendelkezésre áll, melyet időről-időre előveszünk - a gyermekek nagyon élvezik a különböző csörgőkkel, dobokkal, kolompokkal, triangulumokkal való zenélést.

Környezetvédelem: Úgy véljük, a mai világban nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megtanítsuk a környezet védelmének jelentőségét. Ezért rendszeresen beszélgetünk erről a témáról, mesélünk és „dolgozunk" a kifejezetten ilyen célra készült foglalkoztató-füzeteinkből. A Fülemüle családi napköziben szelektíven gyűjtjük a hulladékot, és odafigyelünk arra, hogy ezt a gyermekeknek is megtanítsuk (megmutatjuk nekik, melyik dobozba tesszük a műanyag palackot, melyikbe a konzervdobozt, üveget, papírt, tejesdobozt - és közben igyekszünk az ő szintjükön megmagyarázni, miért tesszük ezt).

ÉVSZAKOK - ÜNNEPEK

Az évszakok változásai részben a napirendben, és természetesen a legtöbb tevékenységben is megnyilvánulnak a családi napköziben. Korábban írtunk arról, mikor megyünk ki a szabad levegőre télen, és mikor jövünk be a házba nyáron. A kézműves foglalkozások keretében készítünk minden évszaknak megfelelő alkotásokat (pl. tavasszal virágot, nyáron napocskát és pillangókat, ősszel színes faleveleket, télen hópihéket) és dekorációkat, mely utóbbiakkal a foglalkoztató termet díszítjük. A gyermekek ünnepeit (születésnap és névnap) összekötjük az évszakok ismeretével; készítünk négy képet az egyes évszakokról, és minden gyermek jelét arra a képre rögzítjük, amikor születésnapja vagy a névnapja van.

Ünnepeljük tehát a gyermekek név- és születésnapját, valamint a következő népi-, nemzeti-, illetve vallási ünnepeket tartjuk: október 23.; Szent Márton nap; Mikulás; Advent; Farsang; március 15.; Húsvét; Anyák napja; Gyermeknap; Pünkösd; Nagyboldogasszony; Szent István király ünnepe.

Az ünnepek előtt a gyermekekkel az adott ünnep/hagyomány lényegéről beszélgetünk, kézműves munkákat készítünk az alkalomhoz illően, mondókákat, verseket, dalokat tanulunk, a foglalkoztató termet az évszaknak és ünnepnek megfelelően díszítjük, stb.

Ősszel és tavasszal szülői értekezletet tartunk, ahol a fontosabb tudnivalókat, terveket, illetve elért eredményeket beszéljük meg a családi napközibe járó gyermekek szüleivel.

ÖSSZEFOGLALÁS

Ősszel szeretném hivatalosan megnyitni családi napközimet Fülemüle elnevezéssel. Valójában már több hónapja gyakorolom ezt a tevékenységet nem hivatalosan, szívességi alapon, és tudatában vagyok annak, milyen leírhatatlanul fontos a gyermekek napirendjét és tevékenységét jól megszervezni. A megfelelő napirend kialakításában segítségemre voltak a helyi bölcsőde és egy családi napközi gondozónői, akik megosztották velem tapasztalataikat, illetve beszámoltak a náluk jól működő napirendről. Ezek alapján, a Fehér Kereszt Alapítvány tanfolyamán hallottakat felhasználva, és néhány saját ötlettel kiegészítve alakítottam ki a Fülemüle családi napközi napirendjét, és a tervezett tevékenységeket.

Úgy érzem, rengeteg ötletem van, ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a kisgyermekek koncentrációja nem nyújtható túl hosszúra, és nem az a fontos, hogy minél több alkotást vihessenek haza, vagy rövid időn belül minél nagyobb ismeretanyagot adjunk át nekik, hanem hogy jól érezzék magukat a családi napköziben. Ezért minden tevékenységnél igyekszem figyelemmel lenni az egyes gyerekek aktuális állapotára, és nem szeretném, hogy számukra túlságosan megerőltető, vagy fárasztó tevékenységet kelljen végezniük.

Bár nagyjából egy évre előre megterveztem a napirenden túl nagy vonalakban a különböző tevékenységeket, biztos vagyok benne, hogy a mindennapi gyakorlat és a folyamatosan gyűlő tapasztalatok részben felülírják ezeket a terveket. Talán egy teljes év leforgása után majd elmondhatom, milyen napirendet és tevékenységeket érdemes folytatni, de tudom, hogy az éppen hozzánk járó egyes gyermekeken, az életkor és nemek szerinti megoszláson, és ezen túl egyéni képességeiken is sok múlik. Szeretném őket változatosan és kreatívan foglalkoztatni, úgy, hogy az számukra is élmény legyen, de nem tévesztem szem elől, hogy a kicsik legfontosabb tevékenysége a játék, és azon túl, hogy természetesen játékos formában zajlik a legtöbb tevékenység és irányított foglalkozás, a szabad játékra is elegendő időt kell hagyni.